Az első húsz percben még tapadtunk a címvédőre, a harmadik negyedben viszont eldőlt a meccs.
A Körmend ellen vállsérülést szenvedett Kerpel-Fronius Gáspár nélkül fogadtuk a Szolnokot a 16. fordulóból pótolt mérkőzésen. 6–4-re még vezettünk, azonban ezt követően nyolc pontot szerzett válasz nélkül a Szolnok, időt is kértünk. Tízzel is vezett a tabella élén álló Olaj, viszont ebből a helyzetből sikerült visszakapaszkodnunk, de 19–22 után ismét a vendégek találtak be: Borisz Krnjajszki öt pontjával nyolccal vezettek a vendégek. A folytatásban is többször sikerült felzárkóznunk egylabdás, vagy a közeli különbségre, viszont kulcspillanatokban mindig annyit tettek hozzá a vendégek, hogy ne tudjunk egyenlíteni. Ebben nagy szerepe volt az eladott labdáinknak is, amiket rendre pontokkal büntetett a Szolnok. Két perccel a szünet előtt Moss újabb pontjaival 40–43-ra jöttünk fel, de ismét a Szolnoké volt az utolsó szó, ötpontos hátrányból várhattuk a második félidőt.
Ezt ugyan Drenovac kettesével kezdtük, innentől azonban elveszítettük a ritmust: az agresszívabban játszó Szolnok védekezése ellen nem találtuk a rést, és a dobószázalékunk is lecsökkent, miközben a vendégek sorra be tudtak találni. Hiába kértünk időt 15 pontos hátrányban, ebből a helyzetből nem találtunk ki, a Szolnok 24 ponttal vezetett az utolsó negyed előtt. A végjátékban így a fiataljaink is pályára kerültek, Kiss-Leizer Gergő és Kis Viktor is pontokat tudott szerezni, de a meccset a harmadik negyedben magasabb fokozatba kapcsolt Szolnok nyerte meg.
U21-es csapatunk kereken ötven ponttal (91–41) nyert a Szolnok ellen, ezzel a harmadik helyen áll a bajnokságban, azonos mérleggel (16 győzelem és 3 vereség) az első két helyen álló DEAC és NKA Pécs csapatával.
Rán szombaton a válogatott szünet előtti utolsó mérkőzés vár, amikor is a Zalaegerszeg vendégei leszünk.
SZTE-Szedeák–NHSZ-Szolnoki Olajbányász 64–100 (19–27, 23–20, 8–27, 14–26)
NB I./A csoport, 16. forduló. Szeged, újszegedi sportcsarnok, 1000 néző. Vezette: Dr. Mészáros, Nagy V., Kovács N.
SZTE-Szedeák: Vulikics 4, Cseh 6, Drenovac 14 /3, Zsíros 3/3, Records 7. Csere: Moss 20/9, Anda, Mucza 2, Polányi 2, Papp B., Kis V. 2, Kiss-Leizer 4. Vezetőedző: Andjelko Mandics.
Szolnok: Somogyi 15, KRNJAJSZKI 20/6, Holt 2, Barnes 9/3, SKEENS 11. Csere: Wojcik 17/3, Darthard 11/6, Molnár M. 9, Rudner 3/3, Dávid 3. Vezetőedző: Vedran Bosnic.
Andjelko Mandics: – Gratulálok a Szolnoknak, megmutatták, miért vezetik a bajnokságot! Az első félidőt mondhatjuk jónak, nagyjából sikerült azt hozni támadásban, amit szerettünk volna, védekezésben viszont sokat hibáztunk akkor is. A második félidőben bedaráltak bennünket, a Szolnok agresszívabban játszott, mi pedig nem azt csináltuk, amit szerettünk volna. A missmatch szituációkból nem tudtunk előnyt kovácsolni, az eladott labdáinkból pedig a Szolnok könnyű kosarakat szerzett. Az első félidőre lehet alapozni, a második játékrészben viszont szétestünk. Több esélyünk is volt arra, hogy szorosabb meccset játszunk, de a Szolnoktól nem szégyen kikapni. A következő meccseink fontosabbak.
Polányi Kristóf: – Gratulálok a Szolnoknak, nem csak a mai meccshez, hanem a nemzetközi színtéren elért eredményekhez is! Az első félidőben a hibáink ellenére úgy érzem, jó játékot mutattunk, úgy éreztem, tudnánk annál is jobban játszani. A második félidő viszont az ellentétje volt mindennek, nem járt a labda, nem találtuk meg a helyzeteket és rosszul játszottunk. Ebben kell fejlődnünk, szombaton mindenképpen nyernünk kell Zalaegerszegen.
Vedran Bosnic: – Elismerésem a Szegednek, nagyszerű első félidőt produkáltak! Agresszívak voltak, ki tudtak billenteni minket a ritmusból. Nem koncentráltunk eléggé, főleg védekezésben jobban kellett volna koncentrálnunk. A negyvenhét pont nem rossz egy félidő alatt, de ellenfelünknek negyvenkettőt engedtünk, ezt túl soknak tartom. Erről beszéltünk a félidőben, erre jól reagált a csapat, nagyobb erőt mutattunk, és úgy fejeztük be a meccset, ahogy szerettük volna.
Dávid Tamás: – Magunkhoz nem híven, rosszul kezdtük a meccset. A második félidőben összeszedtük magunkat, megmutattuk, mire vagyunk képesek. Örülök, hogy ennek tagja lehettem ma.
(Fotó: Kamenik Balázs)
